CSAK EGY ÉLET VAN...

Sokan mondják, “hiszen egy életem van, akkor mindent ki kell próbálni” és nem meghátrálni...A tény, hogy minnél több tapasztalatot gyüjtöl az életed során, minden rendben van ezzel és semmi gond vele míg számításba veszed a valódi céljaidat, álmaidat, vágyaidat, amikért igazán érdemes kalandoknak indulni és a legtöbbet megtapasztalni ezek kapcsán. 

Attól még, hogy egy élete van mindenkinek nem arra kell célozni a lelket, testet, elmét, hogy kihasználni minden fölösleges és maga után nyomot hagyó helyzetek, élmények belevetésébe. Éppen emiatt, mert egy élet adatot, akkor maximálisan ki kell használni, de nem bármit bevállalva, ami kockázattal járhat és kellemetlen következményekkel, hanem ellenkezőleg, hozd ki a legjobbat ebben az életben, nincs is más út vagy választás. Két véglet van, az egyik, hogy nem teszel semmit vagy a másik, hogy mindent beleadsz. Olyan is van, hogy e kettő között ingadozol, ami nem hozza meg a határtalan örömöt és céljaid, szenvedélyeid megélését, mert nem kerülsz harmóniában önmagaddal és az adottságaiddal. Az igazi “állat” akkor jön ki belőled, ha mindent beleadtál.

Teszel érte vagy hagyod, hogy érted tegyen...

Minden apró lépés, egy lépés, mely közelebb visz a legfelsőbb és maximális énedhez. Fokozva pedig megérinti legkiválóbb “eszközöd”, a szíved s a lelked mélyét. Hadd, hogy muzsikáljon Neked. 

 

Bár tisztán látod, hogy lépni kéne és azt is szeretnéd tenni, hiszen egy életed van, amiért küzdened kell, ám nem tudsz eligazodni, hogy pontosan merre és hogyan, inkább haladsz az árral? Egy jó módszer erre, hogy naponta foglalkozni ezzel a kérdéssel, hogy idővel kialakuljon a várt válasz. A másik dolog, tenni érte! Nem elég csak azzal a tudattal élni, hogy igen többet szeretnél kihozni önmagadból és mindent jobbá tenni magad körül de egyszerűen nem tudod hogyan. 

A cselekvések, a céljaid megvalósúlása felé megnyító kapú!

Van 24 órád, 1440 perc, ami 86400 másodpercet tesz ki, hogy ennyi idővel egy nap alatt mit kezdel, az kizárólag rajtad múlik és senki nem tehet hozzá, ám elvehet belőle, ha engeded. Használd ki értelmesen és hasznosan a legnagyobb és az egyetlen ajándékot, ami meghatározza egész léted és életed, az időd. Ne feledd, egy élet van! 

A KÜLSŐ MEGY, A BELSŐ MARAD...

Miért koncentrálnál valamire, ami valójában nincs is vagy nem is létezik? Vedd tudomásul, hogy az anyagi javak és minden, ami hozzá füződik csupán pillanatnyi “kielégülés”, ámbár mit gondolsz azzal kapcsolatban, hogy ezzel ellenben a szeretet, a sikereid, a beteljesülés, a megvívot harcaid és minden apró tetted, ami mások felé írányúl nem vethető össze semmien anyagi összeggel. Ez nem azt jelenti, hogy mostantól mondj le minden anyagi javaidról, hiszen úgysem ér semmit, nem! Ám, ha mindenben kizárólag csak a megfogható értéket fogod látni, anélkül, hogy a megfoghatatlanra fókuszálj, amit nem fogsz megvásárolni bármennyi pénzed lesz, akkor nagyon letérsz a valódi útadról. A pénzt, a ruháidat és egyéb tárgyaidat az életed során folyamatosan váltod és lecseréled, de nem ugyanez történik, amikor az érzelmeidről, élményeidről, emlékeidről, az álmaidról és a vágyaidról van szó, újat belevihetsz és viszel is a mindennapjaidba, ami az életed részévé válik, de ami már “nálad” és “benned” van, mindig magaddal viszed, változtathatsz rajtuk, de attól még hozzád tartoznak.

A kemény munka nem kivül döl el, hanem belül bontakozik ki…

Minden, ami létezik egykor belül vette kezdetét. A külső dolgokkal könnyű foglalkozni, mivel egy dolog jön, a másik megy, egyik felváltja a másikat s még “nyomát” sem érezzük ha már elmúlt. Ellenben, a belsővel már kevésbé foglalkozunk, mert nehéz, fájdalmas, fárasztó és bonyolult, jobbnak tartjuk hanyagolni vagy elfojtani azokat. 

Szánj időt önmagadra és tegyél rendet, ahol szükséges “tépd” ki azokat a “gazokat”, melyek csak visszatartanak az önmegvalósulástól, a boldogságtól. A külső, akkor lesz harmóniában a belsővel ha már alapos “leltáron” ment keresztül. Mi az, ami kell? Mi az, amire már nincs szükség? Ezeken lehet dolgozni és változtatni, “formálni”, amíg teljes, egészséges és harmónikus keretet kap. 

A külső, a belső tükre. 

 

Úgy ahogyan öltözködsz, helyekre eljársz, szokásokat veszel fel, az mind a belső folyamatok kisugárzása. Ahogyan belül érzel, kivül teszed szóvvá. Érdemes felfigyelni, hogy ha valamit másképp csinálnál, másképp szeretnél élni, öltözni, beszélni, viselkedni, a belső a kulcs, ahol elindíthatod a változás folyamatát és egy új útat bejárhatsz, ami a személyiséged fejlődése és kivirágzása lehet. Megismerheted az erősségeid, illetve gyengességeid, melyek segíteni fognak önmagadra találj és kiegyensúlyozottabbá válj.

“Az alkotót, az alkotása dicséri”.

   

GONDOLKODJ, ÉREZZ, CSELEKEDJ…MÁSKÉPP

Az a tény, hogy “már mindent megtettem, mégsem sikerül” biztos ismerősnek hangzik, hiszen nap mint nap megküzdünk a céljaink elérésében és a feladataink végrehajtásában, de valami mintha mégis hiányozna. Folyamatosan azt látod, hogy egyik vagy másik személynek sikerült és megcsinálta, de neked nem jön össze és azon találod magad, hogy keresed azt, hogy hol hibázol vagy mit csinálsz rosszul, de nem találsz választ…

Az már egy nagyszerű lépés, ha Önmagadban keresed a válaszokat, nem pedig a külső világtól várod el azokat. Ha jobban megfigyeljük vannak emberek akik gyorsan megvalósítják céljaikat, minden sikerül és körülöttük minden a bőségről szól. Ilyenkor teszed fel önmagadban a nagy kérdést de hogyan teszik mindezt? Majd tovább gyötröd magad, olyan kérdésekkel, mint “de nekem miért nem sikerül?” “én miért nem vagyok olyan szerencsés?” végül felmerül benned olyan elképzelés, magyarázat, ami azonnal “komfortot” biztosít a lelkednek, elmédnek, hogy a sikeres és gazdag emberek szerencsések, persze mert gazdag szüleik vannak vagy családtagjaik, velük kivételt tesznek…és még sorolhatnám, amiket szoktak sokan felhozni, hogy ők miért “semmire” nem viszik. Ezzel pedig fel is adják, hogy valaha másképp éljenek, jobb körülmények között vagy akár bőségben.

A csattanó rész nem abban található, hogy ki milyen családból származik (bizonyos szintig meghatározza, de nem feltétel), sem abban, hogy ki mennyire szerencsés vagy befolyásos, ezek mind önvédelemre szolgáló “stratégiák”, mivel mindig a legkönnyebb útat keresed mindenben ezzel sem teszel kivételt. 

Ha nem erölteted meg önmagad, mindig csak a siker másik oldalát fogod látni és megtapasztalni.

A belső erők összevetése, egyik vagy másik emberével összeviszonyítva nem azonosítható, de tanulható. Ahogy szokták mondani, “ha ő megcsinálta, én is megtudom”, akkor ebből érdemes táplálkozni. Nincsenek különbségek emberek között, abból a szempontból, hogy mindenki csodálatos ajándékkal van megáldva és senki nem kivétel, mi magunk tesszük azzá. 

Fókuszálj a belső fejlődésedre, az önfegyelemre, a lehetőségekre, mellyek elhaladnak melletted, ha nem vagy eléggé nyított és befogadó azokra. A kiteljesedés, az önmegvalósítás rendkivül energiát követel, ami lebonyolítva, apró lépésekre bontva elérhető, de további feladatok és akár új tulajdonságok, készségek elsajátításához vezet el. 

A türelem és a kitartás a kulcs!

Keresd és találj az önmagadban rejlő ajándékokra, azokra amelyek eszközeid a céljaidban és a sikered elérésében. Menj a végletekíg, bármennyire is nehéz, bele kell adjál mindened, értsd időd, energiád, türelmed, anyagiakat és legfőbbként önbizalamad, hited. Mivel az utóbbi a motor, a drive, az ami motivál, ami erőt add, hogy ha valami nem sikerül azonnal, akkor nem adod fel, felállsz és folytatod utad, de mégtöbb tapasztalattal és mégeltökéltebben, mint valaha. 

Utravalóul vidd és vésd a mindennapjaidba és tedd életed részévé a következő bölcsességet és kivánom, hogy tanulságként szolgáljon:

“Bölcs volt, ki az embert arra oktatta, hogy meghallgassa, mit mond ellenfele”

LÉPÉSEK A JÖVŐ FELÉ

Képzelj egy olyan világot, ahol szivesen élnél vagy része szeretnél lenni, mindezt figyeld meg kivüről. Majd “külsö szemekkel”, mintha távolról követnéd ezt a folyamatot, lásd önmagad, hogy mit csinálsz, hol tartózkodol éppen, hogyan nézel ki, hogyan beszélsz, öltözeted, hajviseleted, minden apró részletet, ami számodra fontos és figyeld meg, hogy kik vesznek körül, ha egyáltalán társaságban találod magad. Hegyezd füleidet, mit hallasz, zaj, zene, beszélgetés, nevetés, éneklés, bármi, amit érzékelni tudsz a hallórendszereddel és légy tekintéllyel milyen illatok keringőznek a levegőbe. Ha tetszik, amit látsz és hallasz, akkor vidd át a realitásba, tedd valósággá!

Az életünk olyan, mint egy nyított könyv, minden benne van és bezárjuk, ha épp nincs kedvünk hozzá, majd újra kinyítjuk, ha ismét megjön a kedvünk “élni”. Azt “írunk” bele, amit szeretnénk vagy olykor, amit nem is szeretnénk belekerül és érzelmeket fűzünk hozzá, minden egyes fejezet, oldal, egy darab belőlünk illetve az életünk része, de éppen e miatt nem mindegy, hogy mit helyezünk és “nyomtatunk” bele.

A jövőt csak úgy határozhatod meg, hogy még most, a jelenben teszel érte és olyan lépéseket követsz, amelyek építőek, fejlődésedhez hozzájárulnak és pozitív nyomokat hagynak magad mögött. Bár a múltat el kell engedni, mégis a jövőnk részét képezi, mivel a tegnap is a múlt része, de meghatározza a holnapot. Amit a jelenben cselekszünk és élünk meg, a múltba építjük és a jövőbe “sodorjuk” tovább, amin erős elszántsággal bizony változtatni lehet, nem az eseményen, hanem annak az átélésén vagy a megélés érzelmein.

Az egyetlen táplálékod a Jelened legyen!

Ha Te megrajzolhatnád vagy megírhatnád előre, hogyan nézzen ki a jövőd – márpeddig megteheted – akkor mi lenne az avagy azok a lépések, amiket követni tudnál, hogy elérd a legszebb, legjobb és legboldogabb, belső bőséggel teli életet, amiről mindig is álmodoztál vagy már rég vágysz egy ilyen beteljesült életre? Tedd meg az első lépést, hogy a következő, már “otthonias” legyen. A tapasztalataink és gyakorlatiasságunk a legfontosabb szerepet játszák a döntéseink során, melyek hozzájárulnak a jövővel kapcsolatos kialakított lépések és célkítűzések megvalósításához.

Ne hadd, hogy az élet csak úgy elhaladjon melletted, hanem lépj közbe!