FELGYORSÚLT VILÁG

Egyre jobban arra halad a világ, hogy mindent azonnal el kell végezni, mindennek máris készen kell lennie és egy nagy rohanás veszi kezdetét. Ez a rohanás pedig beletorkol a mindennapi életünkbe, értsd családi kapcsolatokba, párkapcsolatba, baráti viszonyokba, kollégák, osztálytársak közötti kötelékek fokozatos tönkremenése bekövetkezhet, ha nem vagyunk eléggé óvatosak. Egyre jobban oda lett az a fajta egymáshoz való viszonyulás – bérmilyen emberkapcsolatokra vonatkozóan – ami már nem arról szól, hogy odafigyelünk a másikra, hanem ellenkezőleg csak rólunk szól minden, mi vagyunk a világ közepe. Természetesen ez nagyon általánosan fogalmazva, márpedig egyre többen ezt az útat járják.

Egyre jobban elmaradnak a barátok vagy ismerősök közötti ölelések, kézfogások, átkarolás, puszi adás, mert ma már az olyan ciki, nem is beszélve azokról a pillanatokról, amikor egy kávé vagy tea mellett az ember vált két jó szót a másikkal, továbbá azok, amikor nem egy telefon vagy másfajta eszköz határozta meg a barátainkkal való kapcsolatainkat, hanem a jelenlétünk, a feléjük való adaadásunk és nem beszélve azok a támasznyújtások, amit ma virtuálisan még csak meg sem lehet közzelíteni ezt az érintést és a velejáró érzést. Bár ezek mind a kommunkációhoz tartoznak, valamint a test beszédhez, annak ellenére, hogy a legkiválóbb kommunikációs eszköz tud lenni, mégsem használjuk oly gyakran, amikor az emberi kapcsolatokra szeretnénk építeni.

Eljön az az idő is, amikor a technológia erősebbé válik és a virtuális világ előbb fog érvényesülni, mint a személyes “kontaktus” – bár körülbelül ott is tartunk - elég csak egy üzenet, egy virtuális mosoly, figura átküldése és ezzel mindenki rendben van, mintha az tényleg megtudná határozni vagy helyettesíteni azokat a másokhoz való viszonyúlást, kötődést és törődést. Talán épp ideje újra két lábbal a földön járni és újra mosolyt csalni egymás arcára, személyesen, Élőben.

Légy mindig emberközelben!

Lehet felgyorsúlni vagy felgyorsított életet élni, ezt megteheted a boldogságod felé, gondolj a céljaid megvalósítására, az önmagadnak és másoknak való öröm okozására és meghatározására, az önmegvalósítás és kiteljesedés felgyorsítására, de mindenek előtt indítsd el ezt a folyamatot, majd lépésenként vagy apránként gyorsítsd fel. 

Ne légy sem más, sem önmagad fogja, légy korlátlan és szabad a határtalan lehetőségek tengerében!

Éld azt az életet, amire mindig is vágytál, követsd a világ fejlődését és légy része annak, ám ne feledd követni a szíved dallamát, a vágyaid suttogását és a belső világod fejlődésének kivirágzását, amit csak is Te öntözhetsz és ápolhatsz. Egy “elfásult” szív és egy “berozsdázott” elme nehezen követi birtokában lévő vágyait, céljait és valódi értékeit, könnyebb ha valaki más veszi át az írányítást, mint a külső világ, a társadalom, a rendszer és más emberek.

Keresd meg a szíved mélyén rejlő lakatlan szigetet és töltsd be!